Atlétika

Szövetségi kapitány: Oroszi Zsuzsanna 

elérhetősége: oroszizs@pestmegye.hu


Az para atlétikát a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC), az IPC atlétikai bizottsága szervezi, kétévente rendez világbajnokságot, illetve regionális bajnokságokat. Az IPC az atlétikai versenyeket a Nemzetközi Atlétika Szövetség szabályai szerint bonyolítja a mozgáskorlátozott, látássérült és értelmi sérült sportolók számára. A paralimpiai játékokon való részvételhez ezeken a versenyeken közvetlen módon lehet helyet szerezni, illetve a világranglista alapján állapítják meg az országok számára biztosított kvótát és az ún. szabadkártyákat. A paralimpiai játékok egyik legnépszerűbb sportága az atlétika, ebben a sportágban rendezik a legtöbb versenyszámot is. Az atlétika 1960 óta szerepel a paralimpián. .

A sportág magyar története:

Az atlétika már az 1929-es hazai parasport történeti kezdetekkor és az 1970-es években az újrakezdésekor is megjelent a rehabilitációs sport elemeként. Az 1980-as évek elején a mozgássérült atlétika hozzáértő szakedzők hiányában gyakorlatilag önszerveződően, spontán fejlődött. Ebben az időben élte fénykorát a Halassy Olivér Sportegyesület, ahol sokan más sportágak mellett először kiegészítésként atletizáltak, majd a nemzetközi, ISI- és más világversenyek sikerei után, közülük sokan fő sportáguknak választották. Hamarosan a Mozgáskorlátozottak Testnevelési és Sportbizottsága (MTSB) hozzájárulásával elkészült a nemzetközi előírásokat maximálisan figyelembe vevő hazai szabálykönyv is.

A mozgássérültek sportjára jellemző spontaneitás komoly sérülésveszélyt rejtett magába ad hoc jellege miatt, ezért megelőzésképp meg kellett teremteni a rendszeres edzése lehetőségét. Különleges edzésrendszert kellett kidolgozni, megfelelő szakembereket találni, mivel különböző sérültségi fokú embereknek kellett együtt edzeni. Fokozatosan nőtt a versenyzői létszám a hazai versenyeken, és a folyamatos orvosi vizsgálatok alapján a sportolók tisztában voltak lehetőségeikkel és képességeikkel.  

Értelmi sérült sportolók atlétikája:

A paralimpiai játékokra az enyhe értelmi sérültek - tanulásban akadályozottak nyerhetnek indulási jogot. A súlyosabb értelmi sérült sportolók a Speciális Olimpiai Játékokon vesznek részt. 1992-ben, az IPC és az INAS-FMH közös szervezésében rendezett madridi paralimpián indultak először magyar sportolók, Liska Attila, Ifi Attila, Aranyosi Zsolt, Angyal Sándor és Sinka Gábor képviselte Magyarországot az értelmi fogyatékosok atlétika versenyein. Atlantában 3 sportolónk, míg Sydneyben már 7 atlétánk képviselte hazánkat. Orsós Mária és Ponyori Sándor távolugrásban bronzérmet szereztek. Az értelmi sérültek IPC versenyeit a 2003-2008 közötti időszakban felfüggesztette a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság, így az ő nemzetközi versenyeztetésük ekkor csak az INAS versenyekre korlátozódott.

A 2012-es londoni paralimpián Biacsi Ilona 1500 m-en 3. helyezést, testvére Bernadett pedig a 4. helyet érte el. Ilonának 2016-ban, Rio de Janeiróban sikerült ezüstérmet nyernie 1500 méteren.

A látássérültek nemzetközi atlétikai versenyeinek kialakulása:

A Prágai Vakok Szövetségének vezetője, dr. Rudolf Tyll 1952-ben felmérésre kérte fel a szomszédos országok testnevelőit (Németország, Lengyelország, Magyarország), hogy összehasonlíthassa az eredményeket egy „levelező” verseny keretében. Két korosztályban 6-6 fiú, majd 1955-től még 6-6 lány mérte össze tudását 60 méteres futásban, helyből távolugrásban, súlylökésben, illetve a fiúknál gránáthajításban, a lányoknál pedig másfél kilogrammos füles labda dobásban. A valóságos találkozóra 1956-ban, Prágában került sor, ahol a hat fős csapatok két versenyzője teljesen vak volt, a többiek csökkentlátók. A négy versenyszám összetett eredménye számított. 1958-ban már nyolc ország legjobbjai vettek részt a leningrádi 4 napos, nagyszabású versenyen, 24 fős csapatokkal.

Hamarosan kialakult a végleges versenyrendszer. Négyévente olimpia, páros években világbajnokság (az olimpia évének kivételével), a páratlan években Európa-bajnokság szerepel a nemzetközi programban. A különböző világversenyeken együtt szerepelnek a mozgássérültekkel, míg az Európa-bajnokságon csak látássérültek vesznek részt.

Paralimpiai érmeseink a magyar atlétika történetében:

ÉVSZÁM, HELYSZÍN

NÉV

VERSENYSZÁM

KATEGÓRIA

HELYEZÉS

1972 Heidelberg

Fejes András

60 m  Kerekesszékes Síkfutás 

1A

Bronzérem

1984 Stoke Mandewille

Czuth Gábor

Gerelyhajítás

 

B3

Ezüstérem

1984 Stoke Mandewille

Király Józsefné

Diszkoszvetés

 

L5

Ezüstérem

1984 Stoke Mandewille

Király Józsefné

Gerelyhajítás

 

L5

Ezüstérem

1984 Stoke Mandewille

Király Józsefné

Súlylökés

 

L5

Ezüstérem

1984 Stoke Mandewille

 

Lorencz Péter

Magasugrás

 

A6

Ezüstérem

1984 Stoke Mandewille

Németh László

Ötpróba

 

B1

Ezüstérem

1984 Stoke Mandewille

Nyin Lajos

Diszkoszvetés

 

L5

Bronzérem

1984 Stoke Mandewille

Nyin Lajos

Gerelyhajítás

 

L5

Bronzérem

1984 Stoke Mandewille

 

Oláh József

Magasugrás

 

B3

Aranyérem

1984 Stoke Mandewille

Szabó Tibor

Súlylökés

L2

Aranyérem

1984 Stoke Mandewille

Szabó Tibor

Diszkoszvetés

L2

Ezüstérem

1984 Stoke Mandewille

Nagy Dénes

Súlylökés

 

B3

Ezüstérem

1988 Szöul

Nánási István

Súlylökés

A2 A9

Ezüstérem

1992 Barcelona

Pazinczár Attila

Diszkoszvetés

B3

Bronzérem

2000 Sydney

Orsós Mária

Távolugrás

F20

Bronzérem

2000 Sydney

Ponyori Sándor

Távolugrás

F20

Bronzérem

2012 London

Biacsi Ilona

1500 m Síkfutás

T20

Bronzérem

2016 Rio De Janeiro

Biacsi Ilona

1500 m Síkfutás

T20

Ezüstérem

Klasszifikáció, sportági kategóriák(*)

T (track&jump) – futó, és ugrószámok (20 kategória)
T11–13 látássérült versenyzők
T20 értelmi sérült versenyzők
T35–38 koordinációs zavarokkal küzdő versenyzők (hypertonia, ataxia, athetosis)
T40–41 kisnövésűek

T42-44 alsó végtag sérült versenyzők, akik protézis nélkül versenyeznek (végtaghiány, alsó végtaghossz különbség, csökkent izomfunkció, beszűkült izületi mozgás) 

T45-47 felső végtag sérült versenyzők (végtaghiány, alsó végtaghossz különbség, csökkent izomfunkció, beszűkült izületi mozgás) 

T61-64 alsó végtag sérült versenyzők, akik protézissel versenyeznek (végtaghiány, alsó végtaghossz különbség) 

Kerekesszékes futás (7 kategória)

T32-34 koordinációs zavarokkal küzdő versenyzők (hypertonia, ataxia, athetosis)

T51-54 súlyos mozgássérült versenyzők (végtaghiány,alsó végtaghossz különbség, csökkent izomerő, csökkent passzív ízületi mozgástartomány)

F (field) - dobószámok

Álló kategóriák (19 kategória)

F11-13 látássérült versenyzők

F20 értelmi sérült versenyzők

F35-38 koordinációs zavarok küzdő versenyzők (hypertonia, ataxia, athetosis)

F40-41 kisnövésűek

F42-44 alsó végtag sérült versenyzők, akik protézis nélkül versenyeznek (végtaghiány, alsó végtaghossz különbség, csökkent izomfunkció, beszűkült izületi mozgás) 

F45-47 felső végtag sérült versenyzők (végtaghiány, alsó végtaghossz különbség, csökkent izomfunkció, beszűkült izületi mozgás) 

F61-64 alsó végtag sérült versenyzők, akik protézissel versenyeznek (végtaghiány, alsó végtaghossz különbség) 

Ülő kategóriák (11 kategória)

F31-34 koordinációs zavarokkal küzdő versenyzők (hypertonia, ataxia, athetosis)

F51-57 mozgássérült versenyzők (alsó végtaghossz különbség, csökkent izomerő, csökkent passzív ízületi mozgástartomány)

A versenyzők az első nemzetközi versenyükön szerzik meg a kategóriájukat. A látássérült versenyzők kategorizálása az IBSA, míg a értelmi sérült sportolóké a VIRTUS szabályzata alapján történik.

További információk a klasszifikációról:
https://www.paralympic.org/athletics/classification
https://www.paralympic.org/sites/default/files/document/180305152713114_2017_12_20++WPA+Classification+Rules+and+Regulations_Edition+2018+online+version+.pdf

*A fenti információk tájékoztató jellegűek, a pontos kategória meghatározása kizárólag ebben jártas szakember által lehetséges.

 
Forrás: Nádas Pál-Paralimpiai története, paralympic.org