Atlétika

Szövetségi kapitány: Oroszi Zsuzsanna 

Elérhetősége: oroszizsuzsi01@gmail.com

Az para atlétikát a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC), az IPC atlétikai bizottsága szervezi, kétévente rendez világbajnokságot, illetve regionális bajnokságokat. Az IPC az atlétikai versenyeket a Nemzetközi Atlétika Szövetség szabályai szerint bonyolítja a mozgáskorlátozott, látássérült és értelmi sérült sportolók számára. A paralimpiai játékokon való részvételhez ezeken a versenyeken közvetlen módon lehet helyet szerezni, illetve a világranglista alapján állapítják meg az országok számára biztosított kvótát és az ún. szabadkártyákat. A paralimpiai játékok egyik legnépszerűbb sportága az atlétika, ebben a sportágban rendezik a legtöbb versenyszámot is. Az atlétika 1960 óta szerepel a paralimpián. .

A sportág magyar története:

Az atlétika már az 1929-es hazai parasport történeti kezdetekkor és az 1970-es években az újrakezdésekor is megjelent a rehabilitációs sport elemeként. Az 1980-as évek elején a mozgássérült atlétika hozzáértő szakedzők hiányában gyakorlatilag önszerveződően, spontán fejlődött. Ebben az időben élte fénykorát a Halassy Olivér Sportegyesület, ahol sokan más sportágak mellett először kiegészítésként atletizáltak, majd a nemzetközi, ISI- és más világversenyek sikerei után, közülük sokan fő sportáguknak választották. Hamarosan a Mozgáskorlátozottak Testnevelési és Sportbizottsága (MTSB) hozzájárulásával elkészült a nemzetközi előírásokat maximálisan figyelembe vevő hazai szabálykönyv is.

A mozgássérültek sportjára jellemző spontaneitás komoly sérülésveszélyt rejtett magába ad hoc jellege miatt, ezért megelőzésképp meg kellett teremteni a rendszeres edzése lehetőségét. Különleges edzésrendszert kellett kidolgozni, megfelelő szakembereket találni, mivel különböző sérültségi fokú embereknek kellett együtt edzeni. Fokozatosan nőtt a versenyzői létszám a hazai versenyeken, és a folyamatos orvosi vizsgálatok alapján a sportolók tisztában voltak lehetőségeikkel és képességeikkel.  

Értelmi sérült sportolók atlétikája:

A paralimpiai játékokra az enyhe értelmi sérültek - tanulásban akadályozottak nyerhetnek indulási jogot. A súlyosabb értelmi sérült sportolók a Speciális Olimpiai Játékokon vesznek részt. 1992-ben, az IPC és az INAS-FMH közös szervezésében rendezett madridi paralimpián indultak először magyar sportolók, Liska Attila, Ifi Attila, Aranyosi Zsolt, Angyal Sándor és Sinka Gábor képviselte Magyarországot az értelmi fogyatékosok atlétika versenyein. Atlantában 3 sportolónk, míg Sydneyben már 7 atlétánk képviselte hazánkat. Orsós Mária és Ponyori Sándor távolugrásban bronzérmet szereztek. Az értelmi sérültek IPC versenyeit a 2003-2008 közötti időszakban felfüggesztette a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság, így az ő nemzetközi versenyeztetésük ekkor csak az INAS versenyekre korlátozódott.

A 2012-es londoni paralimpián Biacsi Ilona 1500 m-en 3. helyezést, testvére Bernadett pedig a 4. helyet érte el. Ilonának 2016-ban, Rio de Janeiróban sikerült ezüstérmet nyernie 1500 méteren.

A látássérültek nemzetközi atlétikai versenyeinek kialakulása:

A Prágai Vakok Szövetségének vezetője, dr. Rudolf Tyll 1952-ben felmérésre kérte fel a szomszédos országok testnevelőit (Németország, Lengyelország, Magyarország), hogy összehasonlíthassa az eredményeket egy „levelező” verseny keretében. Két korosztályban 6-6 fiú, majd 1955-től még 6-6 lány mérte össze tudását 60 méteres futásban, helyből távolugrásban, súlylökésben, illetve a fiúknál gránáthajításban, a lányoknál pedig másfél kilogrammos füles labda dobásban. A valóságos találkozóra 1956-ban, Prágában került sor, ahol a hat fős csapatok két versenyzője teljesen vak volt, a többiek csökkentlátók. A négy versenyszám összetett eredménye számított. 1958-ban már nyolc ország legjobbjai vettek részt a leningrádi 4 napos, nagyszabású versenyen, 24 fős csapatokkal.

Hamarosan kialakult a végleges versenyrendszer. Négyévente olimpia, páros években világbajnokság (az olimpia évének kivételével), a páratlan években Európa-bajnokság szerepel a nemzetközi programban. A különböző világversenyeken együtt szerepelnek a mozgássérültekkel, míg az Európa-bajnokságon csak látássérültek vesznek részt.

Paralimpiai érmeseink a magyar atlétika történetében:

Klasszifikáció, sportági kategóriák(*)

T (track&jump) – futó, és ugrószámok (20 kategória)
T11–13 látássérült versenyzők
T20 értelmi sérült versenyzők
T35–38 koordinációs zavarokkal küzdő versenyzők (hypertonia, ataxia, athetosis)
T40–41 kisnövésűek

T42-44 alsó végtag sérült versenyzők, akik protézis nélkül versenyeznek (végtaghiány, alsó végtaghossz különbség, csökkent izomfunkció, beszűkült izületi mozgás) 

T45-47 felső végtag sérült versenyzők (végtaghiány, alsó végtaghossz különbség, csökkent izomfunkció, beszűkült izületi mozgás) 

T61-64 alsó végtag sérült versenyzők, akik protézissel versenyeznek (végtaghiány, alsó végtaghossz különbség) 

Kerekesszékes futás (7 kategória)

T32-34 koordinációs zavarokkal küzdő versenyzők (hypertonia, ataxia, athetosis)

T51-54 súlyos mozgássérült versenyzők (végtaghiány,alsó végtaghossz különbség, csökkent izomerő, csökkent passzív ízületi mozgástartomány)

F (field) - dobószámok

Álló kategóriák (19 kategória)

F11-13 látássérült versenyzők

F20 értelmi sérült versenyzők

F35-38 koordinációs zavarok küzdő versenyzők (hypertonia, ataxia, athetosis)

F40-41 kisnövésűek

F42-44 alsó végtag sérült versenyzők, akik protézis nélkül versenyeznek (végtaghiány, alsó végtaghossz különbség, csökkent izomfunkció, beszűkült izületi mozgás) 

F45-47 felső végtag sérült versenyzők (végtaghiány, alsó végtaghossz különbség, csökkent izomfunkció, beszűkült izületi mozgás) 

F61-64 alsó végtag sérült versenyzők, akik protézissel versenyeznek (végtaghiány, alsó végtaghossz különbség) 

Ülő kategóriák (11 kategória)

F31-34 koordinációs zavarokkal küzdő versenyzők (hypertonia, ataxia, athetosis)

F51-57 mozgássérült versenyzők (alsó végtaghossz különbség, csökkent izomerő, csökkent passzív ízületi mozgástartomány)

A versenyzők az előzetes hazai klasszifikációjukat követően az első nemzetközi versenyükön szerzik meg a kategóriájukat. A látássérült versenyzők kategorizálása az IBSA, míg a értelmi sérült sportolóké a VIRTUS szabályzata alapján történik.

Versenyszámok a párizsi paralimpiára:

• 6 versenyszámot töröltek
• 3 új versenyszám került be a programba : M T44 100m, W F46 súlylökés, W F64 súlylökés
• 31 versenyzővel kevesebb indulhat Párizsban

Tokióban 146 versenyszámot rendeztek a kategóriában Párizsban 141 versenyszám kerül megrendezésre.

További információk a klasszifikációról:
https://www.paralympic.org/athletics/classification
https://www.paralympic.org/sites/default/files/document/
http://www.hparalimpia.hu/altalanos-leiras

*A fenti információk tájékoztató jellegűek, a pontos kategória meghatározása kizárólag ebben jártas szakember által lehetséges.