Főoldal
2014. július 23. szerda  

Menü
További hírek
London
MPB
Klasszifikáció
Paralimpiai sportágak
Nemzetközi események
Nem paralimpiai sportágak
Szabadidősport
Tagszervezeteink
Dopping nélkül
Médiapartnereink
Támogatóink
Partneroldalak
Galéria
Videó
Kapcsolat
Archívum
Állásajánlatok az IPC-nél
Bejelentkezés
Név:
Jelszó:


Regisztráció

MPB »

Magyar Paralimpiai Érdemérem tulajdonosai

 

2013

NÁDAS PÁL

2013-ban Nádas Pál kapta a díjat a paralimpiai mozgalomért végzett felbecsülhetetlen jelentőségű több évtizedes munkájáért.

Nádas Pál több mint 40 évig szolgálta különböző pozíciókban a paralimpiai mozgalmat. Huszonöt évig volt a Mozgásjavító Általános Iskola igazgatója, vezéralakja az intézmény felújításának, modernizálásának, ahonnan 2012-ben adta át a helyét az utódjának. Több tucat paralimpikon nőtt fel az általa vezetett intézményben.

A Magyar Paralimpiai Bizottság egyik alapító tagja, 2001-től 2007-ig a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke volt. A hazai ülőröplabda sportág alapítója és a mai napig aktív támogatója.

A külföldi és hazai paralimpiai mozgalom történetét több mint 500 oldalon feldolgozó, a 2004-es athéni paralimpia előtt megjelent könyve a mai napig egyedülálló ebben a kategóriában. A könyv átfogó képet nyújt a külföldi és hazai paralimpiai mozgalom fejlődéséről, sportszakmai és sportdiplomáciai téren is.


2012

MÁLNAI ISTVÁN

2012-ben posztumusz Málnai István kapta a díjat egy életút elismeréseként.

Málnai István közel 30 évig foglalkozott látássérült és mozgássérült – főleg végtaghiányos gyermekek úszásoktatásával, mozgásrehabilitációjával, edzésével. Tevékenységének egyik legfőbb értéke volt, hogy a sérülten született gyermekekkel és családjaikkal is elfogadtatta, hogy az Ő életük és jövőjük ugyanolyan értékes, mint bárki másé. Ezt követően pedig elindította őket egy olyan életpályán, melynek során sikeres és eredményes emberek lettek, legyen szó akár a sportról, akár az élet bármely más területéről.

Egykori tanítványai között van kétszeres paralimpiai bajnok úszó – Pásztory Dóra, kétszeres világ- és Európa bajnok, valamint paratriatlonista, testnevelő tanár – Boronkay Péter.

Az idei londoni paralimpián szerepelt úszócsapatból Illés Fanni, Kézdi Réka, Csúri Ferenc és a nyári játékokról két ezüstéremmel hazatért Tóth Tamás is a tanítványa volt. Versenyzőitől kapta a „Pike” becenevet, talán mert testméretét tekintve nem volt magas, a név a „törpike” rövidített változata, de ebben a becenévben az iránta érzett hatalmas szeretet is benne van. Versenyzőit gyermekeiként szerette. Ez volt a jelmondata: „nincs megtaníthatatlan gyermek vagy felnőtt, aki saját hiányosságának megfelelően ne tudna megtanulni úszni.”

A kiváló szakember idén szeptemberben, életének 67. évében elhunyt.


2011

Kovács Győző 

2011-ben az elismerést Kovács Győző kapta a paralimpiai mozgalomban végzett több évtizedes tevékenysége elismeréséül.

46 éve, mind a mai napig még aktív sportoló. Sporttevékenységét 1965-ben a Vasas SC NB I-es serdülő korosztályú labdarúgó csapatában kezdte. Lábbetegsége miatt azonban 1969-ben sportágváltásra kényszerült. Az asztaliteniszt választotta, ahol 1983-ig NB III-as szintű versenyző volt.

A Mozgásgátoltak Halassi Olivér SC-hez 1983-ban igazolt át, így azóta immár 28 éve szolgálja a mozgássérült sportot és az egyesületet kiváló eredményeivel és munkásságával. 12 éven keresztül (1984-1996-ig) meghatározó tagja és eredményes versenyzője volt a Magyar Mozgássérült Asztalitenisz válogatottnak. 4 paralimpián képviselte hazánkat. Sikerei paralimpiákon, Európa-bajnokságokon és világbajnokságokon szerzett érmeivel mérhető. 1986-ban az év mozgássérült sportolója elismerésben részesült (Ligeti Vilma díj). Többszörös országos bajnok és kétszerest TOP 12 szuperbajnok.

Versenyzői pályafutása mellett 1986 óta az egyesületen belül az asztaliteniszezők edzői munkáját is eredményesen végzi társadalmi munkában, mellyel aktívan részt vállalt a válogatott asztaliteniszező kerettagok fényes paralimpiai, EB, VB sikereiben, továbbá Arlóy Zsófia és Vadász György nevelésében és válogatott szintű versenyzővé válásában, eredményességükben. A honi mozgássérült asztalitenisz sport világsikereiről – elsőként és mintaértékűen – 1996-ig terjedő teljes és komplett nyilvántartást készített az MPB és a MOATSZ számára.
A Halassi SC elnökségi tagja és az asztalitenisz szakosztály vezetője, versenyzője és edzője jelenleg is.

Intenzív sporttevékenysége mellett a civil életben is hasonlóan eredményes, felelősségteljes és elismert munkát végzett több mint 30 éven keresztül. Leromlott egészségi állapota miatt 2003 óta rokkantnyugdíjas.


2010

Szekeres Pál 

Eddigi szakmai életútja, a sport területén kifejtett tevékenysége, emberi hozzáállása alapján kapta az elismerést.

Munkahelyek:

- NEFMI sportpolitikai helyettes államtitkár     2010-
- Magyar Vívószövetség, tőr szövetségi kapitány,    2008-· REHAB Zrt. stratégiai tanácsadó     2005-
- Nemzeti Sporthivatal és jogelődjei (GYISM) helyettes államtitkár  1999-2005
- GYSGY-REHAB Rt. marketing manager      1996-1999
- BVSC sportmunkatárs        1988-1991
- Újpesti Dózsa sportmunkatárs      1983-1988

Társadalmi megbízatások:

- Európai Vívószövetség, bizottsági tag
- Törekvés S.E., alelnök
- Magyar Tudományos Akadémia, szomatopedagógiai albizottsági tag
- Magyar Rehabilitációs Társaság vezetőségi tagja, szekcióvezető

Korábbi társadalmi megbízatások:

- Az EU antidiszkriminációs magyarországi nagykövete 2006
- Európai Paralimpiai Bizottság vezetőségi tagja 2001-2005
- A 2008-as Reneszánsz Év védnöke, Hiller miniszter úr felkérésére
- MMS alelnök 1992-1999-ig, majd MMS elnök 2005-2009 között
- MPB elnökségi tag és alelnök alapítástól az államtitkári kinevezésig és a sport tv. módosításáig

Sportolóként:

- Háromszoros paralimpiai bajnok
- Olimpiai bronzérmes
- Többszörös világ- és Európa bajnok, paralimpiai bronzérmes
- A világon egyetlen sportoló, aki olimpián és paralimpián is érmet szerzett

Kitüntetések, elismerések:

- Köztársasági Érdemrend (2X), Sportérdemérem Arany Fokozata
- Magyar Sportért Díj III. fokozat miniszteri elismerés

Egyéb:

- 1991 óta kerekesszékes
- több sportot, fogyatékosokat, esélyegyenlőséget, akadálymentesítést érintő kiadványban publikált, illetve szerkesztője volt ilyen kiadványoknak 

Eredménylista (dobogós helyezések, csak kiemelt nemzetközi versenyek, VK-k nélkül)

Év  Helyszín Esemény  Versenyszám  Helyezés
2009 Varsó EB  tőr egyéni II.
2008 Peking  paralimpia tőr egyéni III.
2007  Varsó EB tőr egyéni I.
2006 Torino VB tőr egyéni II.
2006 Torino VB kard egyéni III.
2005 Madrid EB kard egyéni II.
2004    Athén paralimpia kard egyéni  III.
2003    Párizs EB tőr egyéni   I.
2003   Párizs  EB kard egyéni  III.
2002 Budapest VB kard egyéni  III.
2001 Madrid EB tőr egyéni III.
2000 Sidney paralimpia tőr egyéni  III.
1999 Varsó EB tőr egyéni I.
1998 Euskirchen VB tőr egyéni I.
1998 Euskirchen VB tőrcsapat II.
1997 Párizs EB tőr egyéni   I.
1997 Párizs EB tőr csapat   III.
1996 Atlanta paralimpia tőr egyéni I.
1996 Atlanta paralimpia kard egyéni I.
1995 Blackpool EB      tőr egyéni I.
1995 Blackpool EB     kard egyéni I.
1994 Hong-Kong VB      tőr egyéni I.
1992 Barcelona paralimpia tőr egyéni I.
1991  Malle EB tőr egyéni  I.

Balesete előtti eredményei:

Év  Helyszín Esemény  Versenyszám  Helyezés
1989 Duisburg universiade tőr csapat II.
1989 Duisburg universiade kard csapat II.
1988 Szöul olimpia tőr csapat III.
1987  Lausanne VB tőr csapat III.
1987 Zágráb universiade tőr egyéni  I.
1985 Kobe  universiade tőr csapat  I.
1984 Budapest  olimpia helyett tőr csapat II.
1984 Pozsony  IBV tőr csapat II.
1984 Pozsony IBV tőr egyéni I.
1983 Osatz  IBV tőr csapat II.


2009

MAGYAR LÁTÁSSÉRÜLTEK SPORTSZÖVETSÉGE

Magyarországon 1918 őszén alakították meg az első világháborúban megvakult katonák a Polgári Vakok egy csoportjával a Vakok Szövetségét, ami az 1950-es évekig működött.

1975-ben alakult meg a Vakok Sportbizottsága, ami egészen 1993-ig működött. Kezdetben az elnökséget és az elnököt a mindenkori Vakok Szövetségének elnöksége jelentette egészen 1993-ig, a Sportbizottság jogutódaként megalakult Magyar Vakok és Gyengénlátók Sportszövetségének megalakulásáig. Ettől függetlenül egészen 1985-ig titkárként, majd 1997-ig elnökként a sporttal kapcsolatos feladatokat Dénes József látta el.

1997-ben Tóthné Kurilla Zsuzsanna váltotta Dénes Józsefet az elnöki poszton, aki 2005-ig volt a Sportszövetség elnöke.
A Sportszövetség megszűnése előtti utolsó változás 2005-ben volt, ekkor Tardos János vette át az elnöki posztot, és egyúttal a szervezet neve is megváltozott Magyar Látássérültek Sportszövetségére.

A szervezet első szakosztálya, a sakk szakosztály 1950-ben alakult. A sakk kört 1957-ben az atlétikai, 1963-ban a Wesselényi sportkör, majd 1965-ben a természetjáró szakosztály követte. A Vakok Wesselényi Miklós sportköre először az 1976 - 77-es években a Lőcsei csapat bemutatója után szervezett csörgőlabda csapatot, hogy bekapcsolódhasson a környező országok vak sportolói részére rendezett versenyekbe.
Kezdetben a nemzetközi versenyek igen egyedien működtek a látássérültek életében, a versenyzők hazai pályán lebonyolították a versenyeket, majd az elkészült jegyzőkönyveket összevetve hirdettek eredményt. A 70-es évektől már rendeződött a helyzet, a versenyzők el tudtak utazni a versenyek helyszíneire.

A látássérültek sportja az elmúlt majdnem száz évben atlétika, sakk, csörgőlabda, torball, úszás, teke, judo, természetjárás sportágakban biztosított sportolási lehetőséget a látássérült emberek számára. Versenyzőink a hazai bajnokságokon túl Európa- és világbajnokságokon, nemzetközi versenyeken és a paralimpián egyaránt részt vettek. Számos nemzetközi eredmény öregbíti a látássérültek sportjának hírnevét.
Sajnos a jelenlegi gazdasági helyzet nem tette lehetővé, hogy a Magyar Látássérültek Sportszövetsége a jövőben önállóan működjön, így 2009. május 23-tól összeolvadva a Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetségével, új néven, mint Magyar Látássérültek és Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége immár közösen, egy szervezetként  próbál a jövőben harcolni a szövetség és a versenyrendszer fenntartásáért, fejlesztéséért, a sportolók érdekeiért.



2008

Szabó Endre András

Szabó Endre András sportpályafutását 1978-ben kezdte, akkor még roll-ballban, ami a mai csörgőlabda elődje volt. Tehetségének köszönhetően szinte azonnal a válogatott tagja, és egyben a válogatott csapatkapitánya lett. Az eredmény nem is váratott sokáig magára, 1981-ben a Fuldai Európa Bajnokságon a Magyar Válogatottal Európa bajnoki címet szerzett. 1988-ban a Szöuli paralimpián pedig a paralimpia legjobb centerének választották. Kiváló eredményei mellett azonban mindig szerény tudott maradni a nagy győzelmek idején, és optimista a legnagyobb kudarcok idején.
Itthon saját csapatával 12 Magyar Bajnoki címet nyert el. Nagyon nagy segítséget nyújt a felnövekvő nemzedék oktatásában, hisz kifejezett kérése volt mindig, hogy a csapatába kerüljenek fiatal utánpótlás versenyzők, akiket tapasztalataival is tud segíteni.
Bár az eredményei szélsőségesek voltak, azt hiszem egyvalamiben egyedülálló a parasport történetében, de talán még az épek között is. Talán Ő az egyetlen olyan fizikai sportot űző versenyző aki 1984 és 2004 között összesen 6 paralimpián volt a Magyar Válogatott tagja, és egyben csapatkapitánya.
Szabó Bandi 2008-ban bejelentette visszavonulását a válogatottól.  

Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége

A szervezet a paralimpiai mozgalomnak szerves része. Az MPB megalakulását megelőzően is az MMS már elláta a paralipiai játékokkal kapcsolatos teendőket. Köszönhetően az elődöknek is számos sikert tudhat magáénak ezzel a mozgalom. Jelenleg a paralimpiai csapat "gerincét" az MMS adja.


2007

Helesfai Katalin  

Az általunk igen nagyra becsült személy a 2005/2006-os tanévig, 20 éven át volt igazgatója a Vakok Általános Iskolájának. Munkássága gyökeres változásokat hozott az intézmény életében. Nem csak a nevelésében és oktatásában vállalt szerepet, hanem a látássérült gyermekek társadalmi rehabilitációjának érdekében is korszerűsítő intézkedéseket hozott. Az intézmény eltérő tagozatokkal és gyermekotthonnal való bővítése ugyancsak a nevéhez fűződik.  Bővült az intézmény a halmozottan sérült és a siketvak gyermekek speciális nevelési szükségletei szerinti tagozatokkal, az állami gondozásban lévő tanulók igényeit figyelembe vevő gyermekotthonnal és a látássérült fiatalok szakképzési igényeinek megfelelő speciális szakiskolával. Napjainkban kerül felavatásra az integrált oktatást választó növendékek számára az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény épülete, mely szintén kitüntetettünk munkásságának eredménye.1987-ben létrehozta a „Szól a szív…” alapítványt, melynek az iskola egyik legnagyobb fejlesztése, az uszoda megépítése is köszönhető.Az általa vezetett iskola külső és belső felújítása ugyancsak igazgatói munkásságához kapcsolódik. Ennek keretein belül felszámolta például a gyermekek óriási hálótermekben való tömeges elhelyezését, az oktatás igényeihez igazította az osztálytermeket és valamennyi közösségi helyiséget. A műemléknek nyilvánított épület megóvásában és eredeti állapotainak visszaállításában is rendkívüli eredményeket ért el. Nyitottságának köszönhetően az intézmény közel egy évtizede nyilvános hangversenytermet működtet, mely világviszonylatban is egyedülálló. Az akusztikájáról híres Nádor terem egyéb kulturális rendezvényeknek is helyet biztosít, melyeken a látássérültek részvétele ingyenes. Mindez idáig több mint ezer hangverseny és egyéb program került megrendezésre, melyen összességében több mint százezer látogató vett részt. A Vak Diákok Sportegyesületének …..-ben történő intézményen belüli megalapítása szintén az Ő nevéhez is kötődik. Ezzel az intézményen belüli önállóságot lehetővé tevő egyesület működésével elősegítette a vak fiatalok házon belüli és azon kívüli sportolási lehetőségének felgyorsulását.Számos sporteredmény is szorosan összefügg díjazottunk nevével, többek között a 2001-es csörgőlabda válogatott Európa-bajnoki címe. Folyamatosan támogatta továbbá a vak gyermekek testkultúrájának fejlesztését és ingyenesen biztosított a sportoláshoz elengedhetetlenül szükséges intézményi teremlehetőségeket.  

Alföldy László  

POST HUMUSPARALIMPIAI ÉRDEMÉREM 

Díjazottunk Alföldy László 2006. június 19-én éjszaka tragikus hírtelenséggel 58. életévében hunyt el. 1999-től  2001-ig a Magyar Paralimpiai Bizottság második elnöke volt. 2000.-ben a XI. Paralimpiai Játékokon a Magyar Paralimpiai Csapat vezetője volt Sydneyben.

A nyolcvanas években a BVSC Vívó- szakosztályának vezetőjeként tevékenykedett. Szekeres Pál 1991.-évi balesetét követően, általa ismerkedett meg a paralimpiai sportolók világával. A Törekvés SE-ben elnökhelyettesi posztját töltött be. Több alkalommal a magyar kerekesszékes vívócsapat nemzetközi versenyeken volt vezetője. Elévülhetetlen érdeme volt abban, hogy a kerekesszékes vívásnak legyen hazai bázisa. Hazánkban elsőként hozta létre és alapította meg a „Törekvés” SE Bihari úti sporttelepén a Paralimpiai Sportcentrumot, amelyben nem tesznek különbséget sérült és ép sportolók között. Az esélyegyenlőség érdekében az épített környezetet akadálymentésítette és ezzel a sportlétesítmény használatát minden sportoló számár biztosította. A Magyar Vivók Szövetségben az Ő által kezdeményezett és megalapított kerekesszékes vívó szakág vezetője volt. 2005-től haláláig az Magyar Paralimpiai Bizottság közgyűlésének és elnökségének nagyon aktív, elnökségi tagja volt.Mindig nagy szeretettel és tisztelettel adódunk Alföldy László emlékének hiszen a hazai paralimpiai mozgalom nagyon jelentős személyiségét vesztettük el.  

Dukai  Géza

POST HUMUSPARALIMPIAI ÉRDEMÉREM  DUKAI GÉZA 2006.FEBRUÁR 01-ÉN 50.ÉLETÉVÉBEN ÉRTE A HALÁL.DUKAI GÉZA HÁROMSZOROS PARALIMPIAI ARANYÉRMES ÉS HÁROMSZOROS PARALIMPIAI BRONZÉRMES SPORTOLÓA  magyar mozgássérültek és a  paralimpiai mozgalom sport egyik kiemelkedő alakja, háromszoros paralimpiai úszó bajnok. A Mozgáskorlátozottak Halassy Olivér SC sportolójaként 1984-ben, a New York-i játékokon (paralimpián) egyaránt világcsúccsal nyert aranyérmet 100 m mellen, 100 m pillangón és 200 m vegyesúszásban, míg 100 m gyorson harmadik lett. Négy évvel később, 1988-ban Szöulban 100 m gyorson és 100 m mellen  bronzérmet szerzett. A mozgáskorlátozottak közül Ő volt az egyik első, aki átúszta a Balatont. 1985-ben az év mozgáskorlátozott sportolójává választották, és Ligeti Vilma által alapított díjban részesült. Közúti balesetét megelőzően birkózott. A balesetét követően, melyben mindkét lábát elvesztette, számos sportágat kipróbált. Tekézett, ülőröplabdázott, triatlonozott, kajakkal megkerülte a Szentendrei-szigetet, és a tájékozódási autóversenyzést is kipróbálta. Kiemelkedő eredményeket úszás sportágban ért el.  


2006

 

Tóthné Kurilla Zsuzsanna

A 2006.-év elsõ díjazottunk 1968-ban kezdett atletizálni. 1992-ig tartó pályafutása alatt többek között két Európa bajnoki címet és egy Európa bajnoki bronzérmet szerzett.    1997-ben választották meg a Magyar Vakok és Gyengénlátók Sportszövetség elnökévé. Az elnöki pozícióban eltöltött 7 éve alatt a szövetség komoly átalakuláson ment keresztül. 1997-ben még csak úszásban, atlétikában, csörgõlabdában és sakkban képviseltették magukat látássérült sportolók. Kitartó munkájának köszönhetõen ezekhez csatlakozott a természetjárás, a teke és a judo, evvel megteremtve a széleskörû szabadidõs sportok és a versenysport lehetõségeit.   Elnöksége alatt megduplázódott az igazolt sportolók létszáma, s az addig fõleg Budapestre koncentrálódott látássérült sportot, több, mint 7 megyére kiterjesztette.  Tóthné Kurilla Zsuzsa a sportszövetségen keresztül alapító- és 7 évig elnökségi tagja volt a Magyar Paralimpia Bizottságnak. Köszönet a munkájáért.

Kelemenné Szakonyi Júlia 

A 2006-os esztendõ utolsó kitüntetettje versenyszerûen sosem sportolt, mégis alapvetõnek tartotta a mindennapi, rendszeres mozgást. 1956-os balesetét követõen mûlábbal járt le úszni és ülõröplabdázni a HOSC-ben.   Pszichológusi végzettségét is elsõsorban az amputált emberek segítésére használta fel, de az alsó- és felsõvégtag-bénultakkal is foglalkozott az Országos Traumatológiai Intézet rehabilitációs osztályán. Ahol tehette hirdette a frissen alakult Sportegyesületet, a HOSC-t és a sport jótékony hatását. Nagyon hamar társadalmi munkása lett az úszó- és az ülõröplabda-szakosztálynak. Az 1978-ban, az OTSH-án belül megalakult Mozgásgátoltak Testnevelési és Sportbizottsága õt nevezte ki elnökének.  A bizottság országos összefogása tette lehetõvé, a nemzetközi kapcsolatok szélesítését, a hazai és nemzetközi versenyeken való részvételt. Munkássága alatta, a poltikai helyzet változását követõen az OTSH engedélyezte hazánk felvételét a nemzetközi szövetségbe, az ISOD-ba. Töretlen kitartásának és akaraterejének köszönhetõen az OTSH engedélyezte, hogy Toronto után ismét részt vehessenek magyar parasportolók a New York-i Fáklya Játékokon, az akkori Paralimpián.
1981-tõl az országban megalakult érdekvédelmi egyesületek szövetségének a MEOSZ-nak lett a fõtitkára.
Kelemenné Szakonyi Júlia küzdelmes és úttörõ munkája nélkül a honi paralimpia mozgalom sokkal szegényebb lenne. Köszönet a munkájáért!

Vámos Károlyné

A testnevelõ tanári diploma megszerzése után a mexikói úti Mozgásjavító Általános Iskolában helyezkedett el. Azonnal azon kezdett el fáradozni, hogy az ott tanuló gyermekeknek minél élvezetesebb játékokat találjon ki. A labdát szerette a legjobban, így az ülõröpladával kezdte, majd ezt követte a többi sportág is. Miután látta micsoda örömet lelnek benne a gyermekek, a szülõk és a tanárok is, elhatározta hivatalos, szervezett formába terelni a sportágat. Ennek hatására szakosztályok alakultak. Ebben az idõszakban az egészséges társadalom számára ismeretlenek voltak a parasportok, így nem kevés akadályba ütközött munkája során.
Elhivatottságának, hitének és véleményének többször hangot adott.
1970-ben tevékenyen részt vett az ország elsõ mozgáskorlátozottak sportegyesületének, a Halassy Olivér Sport Clubnak a megalapításában, majd az elsõ ügyvezetõ igazgatója lett.
Az európai szövetség elnökségi tisztségét is felajánlották neki, de az akkori viszonyok között nem tölthette be ezt a posztot. Vámos Károlyné olyan szerencsés pillanatban, szerencsés helyen találta meg feladatát, ahol sok kitûnõ ember egységet és erõt akart képviselni. Sikerült olyan alapokat megteremtenie, amelyeken az utódok eredményesen tudtak tovább dolgozni a sikerekért. Köszönet érte!


2005  

Csík János

 

A HOSC volt elnökhelyettese, az MTSB titkára volt. A Halassy Olivér Sport Club úszóedzéseire 1971 januárjától kezdett lejárni, majd a válogatott keret tagja lett. Egykori iskolai osztálytára Görgényi István, vízilabda edzésekre is elcsábította a jobb eredmények elérése érdekében. Úszásban a mozgáskorlátozottak országos bajnokságain örök második volt, Az 1975-ös világbajnokságon, Saint-Étienne-ben a váltó tagjaként aranyérmet  nyert. Huszonnégy évesen részt vett a Halassy Olivér Sport Club indulásakor az egyesület működtetésében, majd elnökhelyettesnek választották. A Mozgáskorlátozottak Testnevelési és Sportbizottsága, megalakulását követően annak titkára majd az MMS megalakulását követően, mint az Intéző Bizottság egyik tagja, szervezte irányította a mozgáskorlátozottak sportjának hazai és nemzetközi tevékenységét. A mai napig is mint sportszakember részt vesz az MPB elnökségének mindennapi életében, mint a Számvizsgáló Bizottság elnökeke. Csík János a hazai paralimpiai sportmozgalom egyik kiemelkedő személyisége aki az 1970-es kezdéstől a mai napig több mint 33-éve, egyszerre aktív a sport és a sportirányítás  területén.

Köteles László

A RODATA Sportegyesület elnöke és a kerekesszékes atléták egyesületi edzője.  Köteles László 1974 óta folyamatosan tevékenykedik a mozgássérültek sportjában. A sport és különösen az atlétika szerelmese. A Postás SE. Tájfutója volt, majd a TTVE pályán edzette a diákokat és sokszor volt országúti versenyeken versenybíró, ami segítségére volt később a mozgássérültek sportjában is. 1974-től a Halassy Olivér SC -ben az atlétákat edzi. 1981-től  segítette az alakuló kerekesszékes kosárlabda csapatot. 1987-ben hivatalosan megalakult a RODATA Sportegyesület atlétika, kosárlabda, sakk szakosztállyal, majd rövid időn belül kiegészült ülő asztalitenisszel. Az egyesület megalakulása óta kezdetben atlétikai és kosárlabda szakosztályvezető, majd sporttitkár és 1991-től az egyesület elnöke lett. A Mozgássérültekkel foglalkozó pályafutásából ki kell emelni a kerekesszékes atlétikát, amely sportág magyarországi kialakulása neki köszönhető. A sportolni vágyó kerekesszékes fiatal élete lett színesebb, gazdagabb a kerekesszékes atlétika által. A magyar kerekesszékes futás 20 évéhez Köteles László nevét köthetjük. Általa nevelt versenyző lett kerekesszékes futásban világbajnok, illetve világbajnoki érmes 1990-ben Assenben (Hollandia). Az eddigi Paralimpiákon részt vett versenyzőket ő készítette fel. A legtöbb magyar versenyző, aki valaha is részt vett hivatalosan valamilyen utcai futóversenyen kerekesszékes kategóriában (számuk tizenhat) tizennégy az ő neveltje volt. Áldozatos és kitartó munkájának köszönhetően számos balesetes fiatal jutott sikerélményhez, kötött életre szóló barátságot, melyet csak e sporton keresztül érhetett el. Köteles László maradandót alkotott a kerekesszékes futás megteremtőjeként, elfogadtatójaként és népszerűsítőjeként. Neki köszönhetően indult el és maradt fenn hazánkban a kerekesszékes atlétika. Versenyzői bizonyították, hogy munkája nem volt hiábavaló.

 

Tory György 

A mozgássérültként Budapesti Vasas OB I-es vízilabdázója 10 évig. A mozgássérültek sportjában 1976-tól vett részt s erősítette a magyar válogatott úszócsapatot. A mozgássérültek sportjában eltöltött tizennégy évben EB-n, VB-n nagyon sok kimagasló eredményt és dicsőséget hozott nemcsak a Halassy SC-nek, de öregbítette a magyar mozgássérültek sportjának hírnevét is. Több magyar és nemzetközi aranyérem után a  New York-i Paralimpián a 4 x 50 m-es vegyesváltóban aranyérmet, 100 m-es szabadúszásban ezüstérmet, 200 m-es szabadúszásban ezüstérmet, a Szöul-i Paralimpián 400 m-es szabadúszásban ezüstérmet szerzett. 


2004

Dr. Benzúr Miklósné 

Dr. Benczúr Miklósné, sz.: Bartos Judit 1970-ben a Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthonban mozgásnevelő tanárként dolgozott. Az Ő munkaközösségük, szakmai elhivatottságuk nagymértékben hozzájárult a mozgáskorlátozottak hazai sport életének 1970-es újraindításához. Alapító tagja lett a Halassi Olivér Sport Klubnak. Egész pályafutását a mozgáskorlátozott gyerekek sportoltatásával, a sportok adaptációjában, és a nemzetközi kategorizálás hazai adaptálásában fejtette ki. Megalapította, többed magával azt a munkabizottságot, amelyik itthon gondozza a nemzetközi kategorizálási szabályokat, és azok hazai alkalmazását a mindennapi versenyeztetési gyakorlatban valósul meg. Nevéhez fűződik a mozgáskorlátozott gyermekek sportjának, országos szintű játékainak elindítása. E játékos versenyrendszer több volt, mint egy sportesemény, mert hiszen minden egyes alkalommal új és újabb játék elemekkel bővült a repertoár és ez egyben az országban e területtel foglalkozó szakemberek számára módszertani útmutatást adott.  A gyógypedagógus és a gyógytornász hallgatók számára a főiskolai képzésbe bevezette, kötelező tananyagba iktatta  a mozgáskorlátozottak és a paralimpiai sportok ismereteit. Mára már nagyon sok olyan szakember dolgozik, akik először Jutkától hallottak a sport szerepéről, fontosságáról a fogyatékos emberek életében és a rehabilitációjuk érdekében . A mai napig is aktív munkatársa a fogyatékosok sportjának. Ma már elsősorban a képzés, továbbképzés területén dolgozik sokat. Az Ő nevéhez fűződik az első szakember továbbképzés, tematikájának és a képzés tartalmának megszervezése, majd a 2002 őszén elindult FONESZ akkreditált továbbképzést, az Ő munkássága nélkül nem lehetett volna beindítani.Ma Ő a legfiatalabb parasportot segítő személy közöttünk, aki a kezdetektől (1970) a mai napig, megszakítás nélkül az ügyért dolgozik. Tagja volt a Halassi Olivér Sport Klub elnökségének, a Mozgáskorlátozottak Testnevelési Sportbizottságának, a Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetségének, és most a FONESZ- ben is a parasport érdekeit képviselő személyiség. Benczúr Miklósné dr. munkássága „Életmű” jellegű.

Dr. Tóth András 

Kétoldali alsóvégtag bénult, 1962-ben kezdte el sportpályafutását a Bp. Építők SC. vízilabda szakosztályában, majd a Halassi SC megalakulása után 1971-ben az úszó szakosztályba igazolt át. A HOSC úszószakosztályának már indulástól egyik erőssége volt és részt vett a ISI versenyeken nagyon sok dobogós helyet szerzett. A válogatott tagja lett és részt vett a torontói Paralimpán, s két számban: 50m háton, 50m mellúszásban döntőbe került, de a döntőt már nem úszhatta le, mert a Magyar Csapatot politikai okok miatt hazarendelték. Válogatottként nyolc évvel később  részt vett a New York-i Paralimpiai Játékokon, ahol 50m háton aranyérmet szerzett. Az ezt követő Paralimpián, Szöulban 1988-ban bronzérmes lett. Az úszóválogatott csapat tagjaként részt vett a közbeeső Világ- és Európa-bajnokságokon, s több értékes éremmel gazdagította eredménylistánkat. Magánéletében a súlyos sérülése ellenére, kimagasló eredményeket ért el. Az Orvosi Egyetem elvégzése után a Szabolcs utcai Országos Gyógyintézeti Központba került mint genetikus biológus orvos, majd 1992-ben kandidátusi fokozatot ért el. Nős, két gyermeke van. A mozgássérültek sportjában több mint 20 évet töltött el, eredményeivel, példamutató magatartásával nagyban hozzájárult a fogyatékosok úszósportjának-főleg kezdeti időben- való elismertetéséhez. 

Jeszenszky Attila

Attila hatéves korától kezdett sportolni édesapja edzői felügyelete mellett. Az „ép” emberek között kétoldali csípőficamja ellenére már kisgyermek korában is komoly eredményeket ért el. Az országos bajnokságon korosztályában 1500 méteres országos bajnokságot nyert. Mint ifjúsági versenyző került kapcsolatba a mozgássérültek sportjával, s a  többéves szakszerű úszóedzések eredménye a vele azonos sérültségi kategóriában hozta meg számára a sikereket. Országos versenyben nem talált ellenfeleket, de a környező országok nemzetközi versenyein is egyeduralkodó volt. Az első világversenyen 1984-ben New York-ban négy aranyérmet szerzett magának és Magyarországnak, s ezzel a mai napig is a legeredményesebb magyar parasportoló. Hosszú évekig tartó versenyzése alatt ismertté vált neve a nemzetközi úszósportban. Magánéletében ugyanolyan példás magatartást tanúsított, mint a sportéletben. Egyetemi tanulmányai után gyógyszerészeti hivatást választott, s mai napig is ez a foglalkozása. Gyula mellett él, ott nősült, s most négy szép fiúgyermek apja. Példaképnek állítható minden sportolni vágyó fiatal elé.


2003

 

Dosek Lajosné

 

Dosek Lajosné Kállai Ervinke Született: 1925. március 7. Budapest.

Ervinke 1948-ban a Testnevelési főiskolát elvégezve testnevelőként került a Vakok Általános Iskolájába. Fiatal tanárként felismerte, hogy a másodpercekben, centiméterekben mért eredmények a látássérült ifjúságra is serkentőleg hatna, s egyben atlétikai mozgások segítik az egyén mozgáskoordinálásának fejlesztését az önbizalom kialakítását. Az 1950-es 60-as években az iskolás korosztályt készítette fel atlétikai versenyekre. A prágai, leningrádi iskolák látássérült tanulóival mérhették össze tudásukat a magyar diákok. A hatvanas évek elejétől a felnőtt korosztály edzéseit is vállalta, azonban mindig komoly gondot fordított az iskolából kikerülőkre, az utánpótlásra. Az edzői feladatok mellett szülői gondoskodással irányította a sportban és a magánéletben a növendékek helyes beilleszkedését. A keze alatt felnőtt generációk a látássérültek nemzetközi versenyein (szpartakiádok, majd 1981-től EB, VB) érmes helyezéseket produkáltak. Legkiemelkedőbb eredményeket elért sportolók: 1984. New York Paralimpia Oláh József B/3  magasugrásban   aranyérem, Németh László B/2  pentatlonban  ezüstérem.

Koller István

Mint úszó és vizilabdázó kezdte sportpályafutását 1966-ban. Edzői oklevelet szerzett, majd 1987-ben mesteredzői címet adományoztak számára. Mint orthopéd technikus 1947-től, tehát 56 éve a mozgássérültek érdekében tevékenykedik. A Halassi Sport lub megalakulása után kérték fel az úszószakosztály magalapítására, amely első volt az országban. Munkája során nagyon sok mozgássérült tanult meg úszni, s készült fel országos és nemzetközi versenyekre. Mint úszóedző és az úszók szövetségi kapitánya, a hazai úszósportot az egyik legeredményesebb szakággá fejlesztette.
Működése alatt 18 sportoló szerzett 43db paralimpiai érmet. Ezen túlmenően világ és európabajnokságon nagyon sok dobogós helyet szereztek versenyzői, ezzel is elismerést szerezve országunknak. Civilként is 1975-től a mai napig egy megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató célszervezet elnöke.

Hajdú Levente

Hajdú Levente gyermekkorában gyermekparalízis miatt vált mozgáskorlátozottá. Ez őt nem akadályozta abban, hogy egyetemi végzettséget szerezzen és magyar-történelem szakos tanárként dolgozzon. A sérült emberek sportjával a heine-medinés kórházakban találkozott először. Ott jött rá néhány barátjával együtt, hogy mozgás korlátozottsága ellenére a mozgásos aktivitás az egyik legjobb eszköz az esélyegyenlőség és az integráció elérése érdekében. Tanárként dolgozik a Mozgásjavító Általános Iskolában, ahol, mint oktató-nevelő tanár,  éjjel-nappal együtt van a gyerekekkel. A legtöbb tanórán kívüli szabadidejét a tornateremben tölti a gyerekekkel, kitalálja a kézi foci és az ülő labdajátékokat. Elsősorban a csapatsport összetartó és közösség formáló erejében hitt. A Halassy Olivér Sport Klub 1970-től történő megalakulásának egyik ifjú alapító személyisége, aki ötleteivel mozgatórugója lett a club kezdeti fejlődésének. Ennek a tiszteletnek és bizalomnak lett az eredménye, hogy később, 1972-től 1978-ig a Halassy Olivér Sport Klub elnökeként tevékenykedett. Egyszerre szervezte dr. Benczúr Miklósnéval a gyermek sportot,  Balázs Ivánnal a hazai és a nemzetközi sportélet kialakulását. Úttörő tevékenységet folytatott a nemzetközi kapcsolatok kiépítésében, elsősorban a német, francia és svéd partnerek segítségével. Elévülhetetlen az érdeme  az akkori sporthivatal, a mozgáskorlátozottakról alkotott pozitív kép és vélemény formálásában, sportszakmai hozzáállásában. Ez a tevékenység nem hasonlítható össze a mai állapottal. Ő rakta le azokat a hivatali kapcsolati alapokat, amelyre később és ma is építkezni lehetet. Ő volt a hivatalos első magyar paralimpiai csapat vezetője 1976-ban Torontóban, és szintén Ő lett az a vezető, akinek osztályrészéül jutott az a szégyen, hogy a magyar delegációt idő előtt haza kellett irányítania, abban a feszült politikiai és emberi konfliktusokkal teli helyzetben. Ezt a kényszer helyzetet, mai napig nem tudja a helyére tenni, és  keresi azokat a lehetőségeket, amelyeket akkor talán megtehetett volna. Tudnunk kell, hogy az akkori szóhasználattal élve a disszidálás vagy a hazajövetel között lehetett választani, köztes utak nem voltak. Ennek a szégyenteljes politikai lépésnek és az azt követő sporthivatali kiengesztelésének együttes az eredménye, a Mozgáskorlátozottak Testnevelési és Sportbizottságának,(MTSB) életre hívása, amelynek Ő lett az első elnöke. Mivel Hajdú Levente egy nagyon  érzékeny személyiség, a mai napig is a torontói kudarcot nem tudja feldolgozni, hazahozta a csapatot és utána 1998-ban családjával együtt Svédországba emigrált. Azóta ott él és nagyon sokszor nyújtott segítséget a magyar mozgáskorlátozottak sportmozgalmának.  Ha a magyar mozgáskorlátozottak sportjának területén munkát végzők között rangsort készítenék, akkor mindenki elé Őt állítanám. Hajdú Levente munkássága „Életmű” jellegű.


2002

 

Tauber Zoltán

 

 Tauber Zoltán 11 éves korában vesztette el mindkét kézfejét. A balesetet követően a Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthonba került, a volt „Nyomorék Gyermekek Országos Otthonába. Sérültként itt ismerkedett meg a sportolás lehetőségével, asztaliteniszezést, úszást, kerékpározást tanulta meg. Ő azon kevés magyar sportoló fogyatékosok egyike, aki  a Nyomorék Gyermekek Országos Otthona, az 1929-ben alapított Nyomorék Sport Egyesület megszűnése és a Halassy Olivér Sport Klub 70-es években történő meg alalkulásának köztes időszakában az asztaliteniszezés révén mindig felhívta a figyelmet arra, hogy a sport mindenkié, ha az ember akarja leküzdetők az akadályok. A Halassy Olivér Sport Klub alapító tagja lett. Az első világbajnokságát 1975-ben Franciaországban szerezte meg. Ő lett 1976-ban Torontóban megrendezett paralimpia egyik nagy vesztese, azáltal, hogy a magyar csapatot – amely először vett részt a játékokon – politikai okokból három versenynap után hazahozzák. Ezen idő alatt kategóriájában megszerzi Magyarország első paralimpiai arany érmét. Magyarország visszalépésének, visszaléptetésének következtében hazánkat törlik a résztvevők sorából, s így az Ő eredménye is  törlésre kerül. 1980-ban Magyarországot meg sem hívják a következő parajátékokra, így alkalma sem volt megismételni a torontói eredményét. Sport pályafutása alatt számtalan magyar bajnoksággal és nemzetközi sikerrel büszkélkedhet. A jelenlegi sportpolitika megkecsegtette azt a lehetőséget Tauber Zoltán előtt is, hogy az 1976-os torontói aranyérmét, mint ahogy azt a többi paralimpikonnál – járadék formájában – elismerik. Ez sajnos e díj átadásáig nem következett be, sőt az önhibáján kívül történt eseményekért még politikai rehabilitációt sem kapott. A Magyar Paralimpiai Érdemérem odaítélése elismerése, de nem kárpótlása  a megszerzett, de államilag még nem elismert paralimpiai bajnoki címének. A Magyar Paralimpiai Bizottság  elismeri, hogy Tauber Zoltán az első magyar paralimpiai bajnokságát.

Dr Plesa István

Dr Plesa István, mint ortopéd orvos 1970-71-ben ismerkedett meg a mozgáskorlátozottak hazai sportéletével.

1971-ben, mint aktív szervezője a gödöllői első nemzetközi játékoknak. Ettől kezdve orvosi hivatásával és idegen nyelv tudásával nagy segítségére volt a magyar mozgáskorlátozottak sport ügyeinek. Aktívan szervezte, tartotta a kapcsolatot az INTERSPORT INVALID tagországaival (szocialista országok közötti). Ő volt az első magyar sportdiplomata, aki 1985-ben az ISOD európai végrehajtó bizottságának tagjává választották.. Az IPC megalakulása előtt az ISOD-on belül röplabdában és úszó sportban, de más sportágakban is elismert kategorizáló orvosnak számított. Sportdiplomáciai tevékenységét 1995-ben hagyta abba. Részese és ötletgazdája volt annak a konferenciának, amit 1987-ben Budapesten szerveztünk „Híd Kelet és Nyugat között”, és így itt találkozott először a nyugati világ a román, NDK, bolgár és szovjet szakemberekkel. E munkáját az ISOD is elismerte. Aktív részt vállalt az 1991-ben Magyarországon megrendezett IPC közgyűlésen. Tagja volt a Halassy  Olivér Sport Clubnak, a Mozgáskorlátozottak Testnevelési és Sportbizottságának, nagy munkát fordított a Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetségének (MMS) 1989.-évi megalakítására. Tevékenységét és érdemeit, amelyet a parasport érdekében tett – felsorolni sem lehet. Jelenleg, mint nyugdíjas ortopéd orvos sem távolodott el a fogyatékosok sportjától azzal, hogy a Végtagredukciós Alapítványban elsősorban az úszás felé irányítja ifjú pácienseit.

Dr Fejes András


Fejes András már 15 évesen  kiváló atléta (kalapácsvető) tehetségnek számít, amikor bekövetkezik balesete. A balesetet követően mind a négy végtagja időlegesen megbénult. Ausztriában sikerül az állapotán javítani egy speciális rehabilitációs intézetben. Ott látta meg, hogyan készülnek a tokiói (1964) paralimpiára az osztrák gerincsérültek asztalitenisz válogatottja. Mivel igyekezett jó labdaszedőjük lenni, ezért hálából megmutatták hogyan kell kerekesszékből asztaliteniszezni. Jószerivel ütőt még alig tudta 1963-ban megfogni, de már 1966-ban európai első, majd a világbajnokságon harmadik helyezést szerzett. 1967-ben EB-n és VB-n egyéniben és párosban is első. Az 1968. évi paralimpiára Izraelbe nem tud kijutni. Ezekre a versenyekre akkor még saját költségén kellett eljutnia. A sport mellett a tanulásban is sikert ért el, amikor is  1973-ban  az ELTE pszichológia szakán diplomát szerzet. E korszaknak Ő az a sérült sportolója, aki már ismeri és megtapasztalja az ausztriai és angliai rehabilitációs és sport rehabilitációs ellátását. A különbséget látja és aktívan  részt vesz a hazai sportélet megteremtésében. Alapító tagja az 1970-ben megalakult Halassy Olivérről elnevezett budapesti sportegyesületnek.  Mint magányos farkas tovább járja a világot és 1971-ben  bronzérmes a VB-n. Az 1972. évi paralimpia elérhető közelségbe kerül azzal hogy a németországi Hiedelbergben rendezik meg.Teljes joggal az aranyérem megszerzése volt a cél, de sajnos a versenyek megkezdése előtt két héttel váratlanul vakbélműtéten esett keresztül, és ahogy ilyenkor lenni szokott, hamar elszálltak a hőn áhított álom a paralimpiai bajnoki cím megszerzéséről. Mint kiegészítő versenyszám, benevezett a 60 m-es kerekesszék hajtó versenybe, ahol váratlanul kis szerencsével, de nem kárpótlásként bronzérmet szerzett. A hirtelen lehullott nagymennyiségű eső jól feláztatta a salakos atlétikai pálya talaját. A vetélytársak könnyű kocsijait sokkal nehezebben lehetett hajtani, mint az ő nehezebb kerekes székét. Ezzel megszerezte maga és Magyarország számára az első paralimpiai érmet. Fejes Andrásnak, az Ő személyes harca kapcsán elévülhetetlen érdemeket szerzett és igen jelentősen hozzájárult a magyarországi paramozgalom hazai elindításában. Érdemeit többször elismerték, de az érdemérem adományozásának időpontjában az érvényben lévő sporttörvény számára nem adja meg a paralimpiai járadék folyósításának lehetőségét.

Dénes József

 Dénes József 1931 július 9.-én Zalalerdődön született, és már gyermekkorában veszítette el látását. Nagy akaraterővel szállt szembe a sors kihívásaival, végezte el a középiskolai és szakmai tanulmányait. A Vakok Szövetsége nyomdavezetőjeként, majd korrektoraként 1952-től őrzője a Breille írás kultúrájának. Munkája mellett egyre nagyobb részt vállalt a fiatalok sportéletre  nevelésében, maga is vállalva a rendszeres megmérettetést az európai mércével is kiemelkedő sakkcsapat élén. 2003-ig a Vakok Wesselényi Miklós Sportkörének elnöke volt. Több, mint négy évtizede mentora a vak emberek sportjának, 1951-ben ő alapította meg a vak sakkozók szakosztályát, azóta is vezető egyénisége a vak sakkéletnek. Nevéhez fűződik a Magyarországon 1988-ban megrendezésre került Vakok Sakkolimpiája. Tagja a II. Kühlungsbornei Sakkolimpián II. helyezést elért sakkcsapatnak. 


Facebook

Támogatóink

MOB

EMMI

Arany



Ezüst

A Magyar Paralimpiai Csapat kizárólagos biztosítója!

Hotel Eger Park



Orgware

Bronz

Coca-Cola

A lap tetejére»